SUNSET HOUSE LANZAROTE
Lanzarote, a Kanári-szigetek gyöngyszeme
Ezen a megszelídített tájon az élet szabadsága, egy tökéletesen megfestett táj várja, hogy az ide látogatók megcsodálják, bebarangolják, megszeressék, és újra visszatérjenek ide. Lanzarotét egyrészt a természeti jelenségek – a vulkáni kitörések, a szél, a víz, a jég – másrészt az emberi beavatkozások – a nők és férfiak türelmes és ügyes keze, állhatatos munkája – és e ráhatások közötti harmónia formálta, tette élővé és termékennyé a talajt.
Mi vár rád Lanzarotén?
Lanzarote szigetén vulkánok között tevegelhetünk, barlangban vacsorázhatunk és helyi timple hangszerrel játszott koncertet hallgathatunk, Omar Sharif életének egy szeletével ismerkedhetünk, kerékpározhatunk és gyalogolhatunk a tengerparti sétányokon.
Megismerhetjük a szőlőtermesztés egyedi módját, megkóstolhatjuk a helyi borokat, számos étteremben és bárban ehetünk helyi specialitásokat, a kaktuszkertben kaktuszburgert kóstolhatunk, fürdőzhetünk a finom homokos strandokon, kristálytiszta vizű természetes medencékben, szörfözhetünk, sétálhatunk vulkáni buborékokba épített házakban és még számos látnivaló részesei lehetünk, ha ellátogatunk az Atlanti óceán ölelésében lévő szigetre.
Timanfaya Nemzeti Park
Az 1730 és 1736 között történt vulkáni kitörések eredményezték a táj döbbenetes látványát. 23 falu tűnt el, 25 kráterből ömlött a láva, a kitörés központja volt Timanfaya. A hat évig tartó vulkáni intenzitást követően 1824-ben volt a következő kitörés Tao és Tinguatón hegyeknél, mely júliustól októberig tartott és kevésbé volt intenzív.
Papagayo strand
Playa Blanca szomszédságában, vulkanikus sziklák ölelésében, aranysárga homokos part és varázslatos kilátás a közeli Los Lobos és Fuerteventura szigetekre teszik egyik legkedveltebb stranddá. Fotózni kötelező.
Digitális nomádok Lanzarotén
Szeretne változtatni, munkahelytől távol, egész évben rövidnadrágban, homokos strandok, napsütéses mindennapok és egyedi táj ölelésében ellátni a feladatokat, dolgozni digitális nomádként, akkor Lanzarote kiváló célállomás lehet.
Az Európai Unió schengeni térségében található, tehát az európai nomádoknak nincs szükségük vízumra, hogy itt maradjanak. Minden embernek más igénye van, de azt biztosan állíthatjuk, hogy Lanzarote alkalmas hely a mindennapi munkavégzésre. A szabadság, a rendkívüli táj, gyönyörű tengerpart, kulináris sajátosságok, színes lehetőségek, mind-mind várja a Lanzarotéra érkezőket. A környezet rendkívüli és biztonságos, a fenntartható fejlődés fontos cél és útmutatás az itt élőknek.
Fedezd fel Lazarotét
Lanzarote a Kanári-szigetcsoport tagja, mely Afrikához legközelebb (mintegy 130 kilométerre) az Ibériai félszigettől legtávolabb (mintegy 1000 kilométerre) helyezkedik el. Lanzarote a szigetcsoport negyedik legnagyobb szigete. Gran Canaria, Tenerife és Fuerteventura után.
A sziget könnyen bejárható, ez északról délre mintegy 65 km távolságot míg nyugatról keletre körülbelül 25 km-t jelent légvonalban. A fővárosa Arrecife.
Több mint 140 ezer lakosa van, így a harmadik legnépesebb a szigetek közül. Több nemzet képviselője él a szigeten ebben a multikulturális környezetben. Több mint hetven százalék spanyol, de nagy számban élnek itt angolok, írek, marokkóiak, lati-amerikaiak, németek, olaszok, indiaiak, dánok, szlovákok, románok és néhány magyar társunk is.
Lanzarote teljes partszakaszának nagyobb része sziklás, azonban számos fehér, aranysárga vagy éppen fekete homokos strandja is van. Északon a Famara hegység, délen pedig az Ajaches vonulat található. A Famara hegyvonulaton található a legmagasabb csúcs, a Las Penas del Chache, mely kb. 670 méterre emelkedik a tengerszint felé.
A sziget, más néven a tűzhányók szigete jelenlegi arculatát a híres Timanfaya területen történő vulkánkitöréseknek (1730-1736) köszönheti. Itt található a világ legnagyobb víz alatti vulkanikus alagútja, az „Atlantisz alagút”. Ennek az alagútnak egy része tekinthető meg a Cueva de los Verdes barlangban.
Ezen a megszelídített tájon az élet szabadsága, egy tökéletesen megfestett táj várja, hogy az ide látogatók megcsodálják, bebarangolják, megszeressék, és újra visszatérjenek ide.
A sziget ételei egyszerűségükkel tűnnek ki. A borok és a sajtok nagyon jellemzőek és nagy jelentőséggel bírnak. A Kanári-szigeteken a tenger gazdagságának köszönhetően sokféle hal és tenger gyümölcsei kerülnek az asztalra.
A szőlőtermesztésnek pedig egy nagyon különleges módját ismerhetjük meg, mely egyedülálló végterméket eredményez.
A Kanári szigetek legkeletibb és legészakibb területén helyezkedik el, közel Afrika partjaihoz. Szubtrópusi, tengermelléki klíma jellemzi, mely tökéletes a szabadidős tevékenységek gyakorlásához.
A tenger átlag-hőmérséklete 18°C és 23°C körül mozog.
A levegő páratartalma magasabb, mint Magyarországon, de nincs afrikai fülledtség.
Természetesen a sziget különböző területein: a magasabb területeken, a sziget belsejében és a tengerparti területeken más-más hőérzetünk lesz. Így van ez az év különböző hónapjaiban is. Augusztus a legmelegebb hónap, ott tartózkodásunk idején elérte a 38 fokot a hőmérséklet, de a szél kellemesen enyhíti a hőséget. A téli hónapokban előfordul, hogy a széldzseki alá hosszú ujjú pulóver is szükséges.
Összességében kellemes idő van egész évben napsütéssel és kevés csapadékkal. A napsugárzás erős a szélnek köszönhetően csalóka érzetet kelt. Erős napvédő krém, napszemüveg, jól rögzíthető sapka, széldzseki kerüljön az utazótáskába.
A Szahara felől érkező homokvihar, a La Calima rövid idő alatt átfut a szigeten. Évente több alkalommal előfordul.
A nyári hónapokban gyakrabban fúj a szél, ami sokszor kellemesen enyhíti a meleget, különösen a part menti területeken. Szeptembertől a szél általában alábbhagy, az időjárás pedig stabilabbá és nyugodtabbá válik. Decemberben és január elején sok évben még kifejezetten kellemes, tavaszias idő szokott lenni, ezt követően azonban kissé hűvösebbé válhat az idő, és alkalmanként eső is előfordulhat.
A 2025-ös év különleges volt, mivel decemberben és januárban a szokottnál jóval több csapadék esett. Ennek köszönhetően a sziget szokatlanul zölddé vált, a táj megtelt növényzettel és virágokkal, ami ritka és nagyon látványos jelenség Lanzarotén. Általánosságban elmondható, hogy február, március, április és május során a sziget valamivel zöldebb és „élettel telibb”, míg nyáron a táj szárazabb, naposabb, ugyanakkor szelesebb.
Az elmúlt két évben augusztusban előfordult egy-egy olyan időszak, amikor néhány napon át rendkívüli hőség volt tapasztalható, úgynevezett calima kíséretében. A calima egy Afrikából érkező meleg, poros levegőáramlat, amely jelentősen megemeli a hőmérsékletet, rontja a levegő minőségét, és gyakran szélcsenddel párosul, így nincs természetes „felfrissülés”. Ilyenkor a hőség sokkal intenzívebbnek érződik, ezért érdemes odafigyelni a megfelelő folyadékbevitelre és a nap elleni védelemre.
A sziget egész évben kellemes, enyhe éghajlattal és változatos programlehetőségekkel várja a látogatókat, ezért Lanzarote ideális úti cél bármely évszakban. A tavasztól őszig tartó időszak általában a főszezonnak számít, ilyenkor nagyobb a turistaforgalom, ezért érdemes a szállást és a programokat jó előre lefoglalni.
Lanzarote a Bioszféra Rezervátum szigete
A program keretében – többek között – 1993. október 7.-én Lanzarotét is bioszféra-rezervátummá nyilvánították, a szigeten, az ember és a természet között kialakult szimbiózis elismeréseként. A sziget magas színvonalú környezeti kultúrája, a mezőgazdasági területek megóvásának modellje (a szőlőtermesztés módja, a locsolási módszer) az egyedülálló természeti területek jelenléte, a Timanfaya Nemzeti Park, mind-mind méltóvá teszik a szigetet a nemzetközi elismerés birtoklására.
A spanyol MAB bizottság tagja volt César Manrique, akinek gondolkodása, fenntartható fejlődés irányába tett tevékenysége már jóval az összefogás előtt megnyilvánult. Ő készítette Lanzarote bioszféra-rezervátumra utaló szimbólumát, mely a kreativitást és az innovatív szemléletet tükrözi.
Művészeti alkotás integrálása a természetbe, mely a turizmusnak is lendületet ad.
Június 5.-e a Nemzetközi Környezetvédelem Világnapja. Ezen a napon indította el az Unesco (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) a „Man and Biosphere” MAB – „Ember és bioszféra” kutatási programját és hozta létre a bioszféra-rezervátum (természetvédelmi rendeltetésű terület) mintaterület elismerést.
A program célja, hogy:
támogassa a tudományos kutatásokat, ismeretterjesztési célú tevékenységeket.
felébressze az emberekben a felelősségteljes gondolkodást, a természetes, és az épített környezet közötti összhang megőrzése vonatkozásában.
biztosítsa a fenntartható fejlődést,
